A DNS molekulák minden sejtünkben egyformák, és a sejtmagokban találhatók. Ezért mindegy, hogy honnan származik az a sejt, amiből kivonják a DNS-t. Régebben vért vettek, és abból vonták ki a DNS-t, ma már olcsóbb és egyszerűbb a szájnyálkahártya hámsejt vizsgálata (ezt "nyálmintának" szokták hívni, de valójában nem a nyálat vizsgáljuk, hanem a mintavevő pálca összegyűjti az arc belsejét borító nyálkahártya felszíni sejtjeit, és abból vonjuk ki a DNS-t).

Amennyiben nincs mód, lehetőség a szabályos “nyálminta” levételére, akkor lehetőség van a vizsgálandó személy által használt tárgyak, vagy más biológiai minták vizsgálatára is (pohár, rágógumi, használt papírzsebkendő, vércukor-csík), de ennek többlet költsége van, és előfordulhat, hogy a laboratórium nem talál kivonható DNS-t – ilyenkor a speciális mintából elvégzett DNS-kivonás plusz költségét sajnos ki kell fizetni attól függetlenül, hogy a tényleges vizsgálat végül esetleg el sem készül.

A vizsgálati eredmény a minta beérkezésétől számítva 4-10 nap múlva készül el. Az eredmény egyértelmű információkat tartalmaz: ha az apaság valószínűsége 0%, akkor a vizsgált személy nem lehet a gyermek biológiai apja, az apaság ilyenkor kizárható. Ha az eredmény 99% vagy ennél magasabb valószínűség, akkor a vizsgált személy a gyermek apja. Ilyenkor a leletre jogszabályi előírások miatt a "vizsgált személy apasága nem zárható ki" szöveg kerül, de ez azt jelenti, hogy a tudomány mai állása szerint ő a gyerek apja.

Az apasági vizsgálat hivatalos változatában (jegyzőkönyvezett mintavételen alapuló DNS vizsgálat) a vizsgált személyeket fényképes igazolványaik alapján azonosítjuk be, melyekről másolat készül. A mintavétel során a mintát adó személyekről digitális fényképfelvételek készülnek, melyek rögzítik a mintavétel pontos időpontját és helyét GPS adatok alapján. A felvett jegyzőkönyveket a helyszínen mindenki aláírja – ennek megfelelően az ilyen mintavételek során a szádékosan meghamisított DNS minta vizsgálata nem lehetséges. Postai beküldés esetén, otthoni mintavétel után ezt természetesen nem tudjuk garantálni, ezért az ilyenkor megadott neveket is jeligeként kezeljük, és a leleten feltüntetjük, hogy a mintavétel nem volt ellenőrzött, ezért az eredmény hatósági felhasználásra nem alkalmas.

Ha ennek ellenére valaki más DNS-ét küldi el a feltüntetett helyett, és az így kapott eredménnyel visszaél (pédául apasági nyilatkozat megtételére, vagy elutasítására vesz rá valakit), és ez alapján megváltozik a családi jogállás, akkor az illető bűncselekményt követ el (családi jogállás megsértése: Btk 213. §), és akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethetik. Amennyiben mi erre utaló információt kapunk, megtesszük a feljelentést. A vizsgálat kérésekor a vizsgálatkérő aláír egy kérőlapot, melyben ezt tudomásul veszi, és ennek ismeretében kéri a vizsgálatot. Magyarországon az összes DNS alapú laborban hasonlóan működik, mivel ezt a törvény szabályozza.

Minden vizsgált személy DNS eredményéből kiolvasható a neme. A vizsgált kromoszoma területek közül a legutolsó az Amelogenin lokusz, mely eredménye XY vagy XX lehet, első esetben férfi, XX esetében pedig nő a vizsgált személy.

Az apaság már a születés előtt is megállapítható – az úgynevezett non-invazív apasági teszt esetében a várandós anyától vért veszünk, az apától elég a szájnyálkahártya hámsejt minta („nyálminta”) levétele, így neki nem kell a vizsgálat miatti mintavételen megjelennie sem. Az anyai vérből kivonjuk a magzatból származó DNS molekulákat, összevetjük az anya és a feltételezett apa DNS-ével, és valószínűsítjük vagy kizárjuk a vizsgált személy biológiai apaságát. Ez a vizsgálat a nyolcadik terhességi héttől kezdve végezhető el, a születésig.

A vizsgálatok két speciális laboratóriumban történnek: Eurofins Medigenomix Forensik GmbH, Ebersberg, Németország; illetve AlphaBiolabs UK, Warrington, Egyesült Királyság.

Mindegyik együttműködő laboratórium rendelkezik a vizsgálat elvégzéséhez szükséges összes hivatalos engedéllyel és résztvevője a maximális pontosság biztosításához szükséges minőségbiztosítási rendszereknek; valamint tevékenységüket rendszeresen ellenőrzi az adott ország egészségügyi hatósága.